by Cuccolós

Na szóval ott hagytam abban, kis történetemet, hogy 97-ben sajnos meg kellett válnom 300-as dezsőtől. Ez után ismét váltották egymást alattam a vasak és valahogy mindegyikből hiányzott valami megfogalmazhatatlanul összetett dolog, érzés, mit tudom én! 
2002 fogcsikorgató novemberében felkerekedtünk, hogy nejemnek vásároljunk valami futkosó autót, ne kelljen kisgyerkőccel, busszal keveregni a városban. Az úticél, természetesen „dojcsland” volt. A küldetés kedvező kimenetelére való optimizmusunk hamar köddé vált, mikor a többedik esélyesnek látszó autót is éppen eladták, lefoglalózták, stb… bizalomgerjesztő ukrán, bulgár, román, magyar nepperek. Nem maradt más választásunk, mentünk, mint a mérgezett egerek. Így jutottunk el egy kis városkában, ahol az egyik kereskedésben megláttam az utódot !

 W201 2,5 dízel, 1989-es már teli oldalas, tetőablakos, 189.000km-el amúgy egy nem túlextrázott darab, de ezen a tényen az akkori német vásárlási szokásokat ismerve nem kell csodálkozni.

Ami a lényeges, hogy 1 gazdája volt. A bácsi éppen betöltötte a 70. életévét, és úgy döntött, Neki már nem kell autó, ezért beadta a kereskedésbe. A motor -18 fokban úgy indult, mintha fűtött garázsban állt volna. Egy zavaró dolog volt azért, keményen csattogó hang a motor eleje felől, amit némi tapogatás után be is határoltam, minthogy is a hosszbordás szíj lengéscsillapítójának mindkét gumi szílendje ki volt keményedve, verődve és ezek okozták a zajt. Pléhpofa felölt, majd a török kereskedővel közöltem, hogy  valszeg’ valamelyik dugattyú csapszeg kopog, és hozzávetőlegesen 130.000,- HUF-nak megfelelő árengedmény ellenében a vasat elvinném. Némi telefonálgatás után rábólintott a jóember, az üzlet megköttetett! Közben találunk azért anyának is „wágent”, rendszámok ügyintézése oszt’ gyí haza. Itthon néhány ezer forintból orvosoltam a hibát, majd újabb 2 év gondtalan autózás következett.
A család bővülése következtében szembesülnöm kellett sajnos a 190-es számomra egyetlen hibájával, kicsi volt a csomagtartó. Babakocsi, járóka, és itt végére is értünk a befogadó képességének. Be kellett látnom, bármennyire is szeretjük, meg kell válni Tőle, és kell egy W124-es „cuccolós” kombájn! A harkályos kínálat azonban sajnos csak leharcolt, vagy heroin árban mért kamurastaurált darabokat tartalmazott. Néhány hónap kilátástalan netezés után már teljesen reménytelenül akadtam rá a mostani Benzemre!

1990-es 230TE kivitel, jól extrázott szép darab, svájból behozott, még nem volt forgalomba helyezve. Telefon a kereskedőnek, szerinte minden rendben az autóval, hibátlan (mint ahogy a képen is látszik) stb… No nagy gázzal irány Bp., az autó tényleg szép élőben is jól állnak az elemek rajta, belül nincs lelakva, (végre megvan!! - ujjongok magamban) indítsuk akkor be. (MOST ITT MONDOM, A KERESKEDŐNEK AZT SEM SZABAD ELHINNI AMIT KÉRDEZ! Valahol a politikus és a puhatestűek között lehet biólógiai besorolás alapján. Természetesen tisztelet a kivételnek, de én még nem találkoztam Vele!) Motor pöccre indul, kopog mint állat, és okádja a füstöt. Lelkesedésem, a füst növekedésével, halványult folyamatosan… L. Körbe tapogat, vakarózik, a diagnózis, ez egy utólagosan Svájcban átépített turbósított benzines, amit a lelkes gazda valószínűleg sikeresen szét is hajtott… fejemben pörögnek a számok, mit lehet ilyenkor tenni??A vas alapvetően tetszik, de, kérdés mit találok a mociban? Végül is 30% engedménnyel elhoztam, majd lesz valahogy jeligével. A Garrett töltő leszerelését követően a füstölés megszűnt, a kopogás megmaradt… félsiker! A gyári táblácska alapján sikerült kideríteni, hogy ezt a töltőt a Lancia Thema 2.0 t-re szerelték! Néhány telefon és már van is 30 rugóért egy hibátlan darab. Töltőt szétszerel, majd ultrahangozás centrírozás után összeszerelés. Következő kérdés, mennyi legyen a töltőnyomás? Mennyi-mennyi, hát minimum 0,8 Bar… (én kis naív) beállít, majd egy idő után, amikor a kopogás olyan szinten hozta magát, hogy néhányan megjegyezték „milyen csöndes ez a dízel”, mondtam hogy benzines.. „ja akkor meg nagyon hangos” jött a válasz, kivettem a motort természetes Dagiszabi, és Mr.Cool segédletével…

Majd szétszerelés után már tisztában is voltam a kopogást okozó alkatrészek állapotáról. A hajtókar csapszegek és perselyek nem annyira bírták a 8 tized bar nyomást egy alapvetően szívó motorban…..volt olyan persely és csap, ahol 1mm átmérő különbség volt. Gépműhely, köszörülés, fúrni nem kellett, új csapágyak, gyűrűk, csapszegek, perselyek, s láss csodát összeszerelés után, megszűntek a kopogások !

 Ja, kicsit utánaolvasgattam a neten ennek a töltőnyomás témának, és azt találtam, hogy komolyabb alkatrészcserék nélkül végrehajtott feltöltésnél 4-5 tized bar nyomással illik hajkurászni a motort. Beállítottam a bypast 0,45-ra és igazán az óta nincs ilyen jellegű problémám. Azóta kapott az autó egy nagyobb átmérőjű kuplungot, de ez már egy másik történet…