by Baloo
Úgy esett, hogy nemsokára egy olyan helyen kell dolgoznom, ahol szükség van terepjárós ismeretekre, ezért a munkáltatóm volt olyan rendes, hogy beiskolázott egy 2 napos vezetési tréningre, amely a Mercedes-Benz G270 CDI "Wolf" és G280-as típusú autókra esett. Lehet, hogy ez a 2 nap kevésnek tűnik, de azért már mindenkinek a csapatból volt legalább "C" kategóriás jogosítványa és több ezer/százezer/millió km-es vezetési gyakorlata és nem a versenyszerű terpjárózás elsajátítása volt a cél.
Már az első napon türelmetlenül vártuk a kezdést, hiszen még a nem merci fan-ok is jó lehetőséget láttak a dologban egy kis önfeledt terepjárózásra. A tematika szerint az első napon elméleti felkészítés folyt, majd a második napon a vezetési gyakorlat a terepen. Jól felkészült, tapasztalt oktatóink töviről hegyire elmagyarázták nekünk az autók felépítését, szerkezetét, kitértek a karbantartási utasításokra, esetleges meghibásodási lehetőségekre és azok gyors, szakszerű elhárítására. Azért itt már kicsit látszott, hogy ezek az autók nem éppen hétköznapi személyautók. Viszonylag nagy méretű, erős, nyomatékos diesel motorok, 3 akkumulátor, 24 és 12V-os elekromos hálózat, melyhez külön áramtalanító kapcsoló is jár, 3 differenciál zár, felező és még egy nagy halom olyan dolog, ami a napi használatú személyautókon nem éppen szériafelszereltség. Mivel a csapatban több, műszaki beállítottságú emberke is volt, gyorsan haladtunk az ismeretek felvételével, amit a részünkre bocsátott oktató anyagok is nagyban elősegítettek. Mivel akadálya nem volt, ezért már az első nap második felében belekóstolhattunk a G erejébe.
Először is a legtöbbünknek, köztük nekem is, az automata váltó használatának elsajátítása volt az első lépés. Ugyan én már vezettem ilyen váltóművel felszerelt járművet, kilómétereim döntő hányadát manuális váltóval szerelt autóval tettem meg. A bal lábadat felejtsd el, volt a jelszó, ami néha azért nehéz volt. Gondoljunk csak bele, nem is kell olyan gyorsan menni és egy bal lábas kuplungolás, ami természetesen a fék lenyomását jelenti, komoly galibát jelenthet...Meglepett a váltó gyors és finom működése, bár a 270-es váltója hirtelen padlógáznál csak olyan 2-3 sec után "vette a fordulatot" és pörött fel, de ezt a 280-as, V6-os, 3000 ccm-es motorjánál már nem tapasztaltam. Gazdája szerint azért nem, mert abban csak 13 000 km volt, míg a 270-esben már 50 000 felett, és ami a lényeg, ez nem autóutat jelent, hanem igen mostoha terepet. Ezek után elmagyarázták és gyakoroltatták velünk a differenciál zárak működtetését és hasznosságát. Kikapcsolt difizárnál egy komolyabb, saras területen a G nem akart tovább haladni, mire összekapcsoltuk az első számú diffizárat, erre már azért reagált de még mindig kicsit "nyöszörgött". Nosza, zárjuk a második számút is, mire a gép szinte kilőtt a szorult helyzetéből. Oktatóink működtették velünk a harmadikat is, de az a kormányzás lehetőségének elvesztésével jár, és elmondásuk szerint igazából nem is szokták használni, hiszen olyan utakat igyekeznek megválasztani (már ha lehetséges), ahol arra nincs szükség. Belekóstoltunk a G-ép mászóképességébe is, ami igazán lenyűgöző, és szinte hihetetlen volt. Mire ezen alapismeretek elsajátítását elvégeztük, már vége is volt az első napnak.
A második napon már korábban és "teljes erővel" vágtuk bele magunkat a vezetésbe. Változatosabbnál változatosabb vezetési szituációkat próbáltunk ki. Gyorsulások, hirtelen megállások és irányváltások, gázlón történő átkelések, mászás és egyéb érdekes feladatokkal tettük próbára a gépeket, vagyis inkább magunkat, hiszen ezek a dögök sokkal többet tudtak nálunk. Őszintén szólva nagy élvezettel hajtottunk kilincsel előre is, ami nagyon jól ment az autóknak a saras, földutakon. Hátrafelé, szlalomban tolatás, teljes vészfékezés, majd a normál útviszonyok közötti közlekedés is belefért a gyakorlatba. Igazán élvezet volt a 280-at lepadlózni és hagyni, hogy a finoman működő automata az aszfaltra szabadítsa a motor bődült erejét. Oktatóink jelszava, bízz az autóban, meg tudja csinálni! Ennek megfelelően azért kaptak a pofájukra a kocsik, de jól bírták a gyűrődést, mindösszesen egy ékszíjat sikerült leharcolni, ami azért már csereérett volt. Pár kolléga is erősen pattogott a spártai "tehertérben", hiszen ha nem sikerült időben kapaszkodót találni, akkor hamar a kocsi végében, a padlón találák magukat.
Összességében egy nagyon élvezetes és hasznos tréninget tudhattunk magunk mögött, hiszen egy kiváló terepjárót és munkaeszközt ismerhettünk meg a Mercedes-Benz G-Klasse-ban! És ezt azon kollégák is osztották, akik abszolúte nincsenek oda a Mercedesért és már nem 1-2 féle más terpjáró autót is használtak...
